Ági, 2020. 04. 24.
A bútorfestés során az egyik legszerencsésebb helyzet az, amikor kezeletlen felületen dolgozhatsz. A tejfestéknek ráadásul a nyersfa-felület igazi „jutalomjáték”! 🙂
A kezeletlen fa festésekor is érdemes néhány specifikus lépéssel tisztában lenned, ezért ez a bejegyzés összefoglalja a tudnivalókat.
Ez az útmutató a tökéletes színfedés kialakításához nyújt segítséget kezeletlen fa felületen.
Mi számít valóban nyers felületnek?
A natúr színű felület még nem jelent egyet azzal, hogy a bútor kezeletlen! Győződj meg róla, hogy valóban nyers a fa! – Az ellenőrzéshez csepegtess vizet a felületre: ha a felület beszívja a vizet, akkor kezeletlen a fa, ha cseppekben megül a víz a felületen, akkor nem kezeletlen a fa.
>>> A lakkozott felület festéséhez itt találsz segítséget.
A tejfesték a modern bútorfestékekkel ellentétben nem a felület tetején képez bevonatot, hanem mélyen beszívódik, majd a pórusokban köt meg: az eredmény így extrém tartós lesz. (…azaz a tejfesték úgy működik, mint egy pác, de úgy fed, mint egy fedőfesték.) – Ez a sajátosság az oka annak, hogy a tejfesték az egyik legeslegjobb anyag a kezeletlen fa festéséhez.
A tejfesték a fa szerkezetében köt meg, ezért a színezet összeépül a fa anyagával.
A tejfestéket már az ókor óta használja az emberiség… évszázadokon át házilag állították elő az anyagot mészből, túróból, agyagból (ezt az alapot aztán azzal színezték, ami éppen kéznél volt: rozsdával, a festékárustól vásárolt pigmenttel, a helyben bányászható kőzetekkel stb.). A „modern” tejfesték feltalálója Charles Thibeau, aki először a saját farmján találkozott ezzel az anyaggal. Charles szeretett volna felújítani egy öreg pajtaajtót, de sehogysem tudta levakarni róla a régi-régi színezetet… a kíváncsiságtól hajtva kinyomozta, hogy ez az igencsak makacs festékréteg bizony tejfesték. Ez az strapabíróság inspirálta Charles Thibeau-t arra, hogy bútorasztalosként a munkáihoz innentől tejfestéket alkalmazzon… A tejfesték kotyvasztása ugyanakkor igencsak hosszadalmas, munkaigényes (és büdös) folyamat, ezért Charles éveken át dolgozott azon, hogy kifejlesszen egy instant alkalmazható anyagot, ami összetevőiben mégis hű a hagyományokhoz: így született meg 1974-ben a „modern” tejfesték. Az Azúr Bagoly Tejfesték ma is Charles Thibeau receptúrája alapján készül.
A kezeletlen fa festése pár egyszerű lépésből áll:
1. ELŐKÉSZÍTÉS
2. FESTÉS
3. FELÜLETZÁRÁS
…de nézzük meg ezt részletesen:
Az ajtóbetét itt rétegelt lemez: ez a festés során éppen úgy kezelhető, mint a tömörfa.
1. ELŐKÉSZÍTÉS
érdesítés
Ha új bútorral van dolgod, akkor nem szükséges érdesítened a felületet. Ha nem új a bútor, akkor a fa szerkezetében mindenféle szennyeződés lerakódott már (hiszen ez egy porózus anyag), ezért dörzsöld át a felületet jóóó alaposan 150-es szemcsenagyságú csiszolópapírral. A cél az, hogy eltávolítsd a legfelső 0,5-1 mm-t, ahol megül a kosz.
tisztítás
A portalanításhoz egy nedves ronggyal töröld át a felületet.
szálfelhúzás
A vízbázisú festék felborzolja a fa szálait, ezért ha a simítócsiszolás csak a festés után történik meg, akkor először ezekről a részekről kopik majd le a festék, azaz nem lesz egyenletes a színfedés (pl. „vonalkódminta” lesz a felületen a szálacskák helyén): a szálfelhúzás tehát fontos lépés az előkészítés során. (Ezt a műveletet amúgy egy becsületes gyártó/asztalos általában megcsinálja… de sokszor vásároltam már olyan darabot, ahol ez a lépés nem volt készen.)
Kend át vizes ecsettel a felületet, majd 280-as szemcsenagyságú csiszolópapírral csiszold át az egészet a bútorfestés előtt.
A szálfelhúzás után a nagy felületek elsimításához használhatsz excenteres csiszológépet is.
tapaszolás
A nemkívánatos lyukakat, a csúnya sérüléseket javítsd ki fatapasszal: spaklival simítsd az anyagot a mélyedésbe, majd száradás után csiszold simára.
A hibajavítás során a famegmunkálás során keletkező apró sérülések is eltüntethetőek.
>>> Ez is érdekelhet: A fatapasz használata… – A festék nem takar el semmiféle felületi egyenetlenséget… sőt: ha szépen-egyenletes dolgozol, akkor az egységes fedőszín alatt még feltűnőbben világlanak át ezek a hibák. Ez az útmutató összefoglalja a tapaszolással kapcsolatos tudnivalókat.
Ezeket a lépéseket nyugodtan átugorhatod a tejfesték használatakor:
- alapozás: A nyers fa festéséhez rengeteg helyen tanácsolják az alapozó használatát: erre a tejfesték esetében nincsen szükség (sőt: a gyártó kifejezetten nem javasolja!).
- beeresztés: A beeresztés egy pórustömítő eljárás, amit olajbázisú festék használata előtt alkalmaznak. A vízbázisú bútorfesték használata előtt TILOS a beeresztés.
2. FESTÉS
A tejfesték általában 2-3 rétegben tökéletesen fed (minél puhább a fa, annál jobban fed a tejfesték), a nagyon száraz faanyagoknál viszont néha előfordulhat, hogy a szokásosnál 1-2 réteggel többet kell felvinned. A kezeletlen fa festése az az eset, amikor az első réteg felvitelekor érdemes a szokásosnál valamivel hígabb anyaggal dolgoznod, hogy a tejfesték mélyen beszívódhasson. A következő réteget akkor viheted fel, ha a felület teljesen száraz (ha hűvös a tapintása, akkor még nyirkos): ez általában körülbelül 1 óra.
Az első rétegből ugyan még sok beszívódik az anyag mélyebb rétegeibe (ld. a bal oldalon), de a második réteg már egyenletesen takar (ld. a jobb oldalon).
>>> Ez is érdekelhet: BÚTORFESTÉS-ISKOLA: fedőfestés – A mázolás kétségtelenül a bútorfestés legélvezetesebb része! Ha újonc vagy még a bútorfestés világában, akkor előfordulhat, hogy mégis ez az a lépés, ami a legeslegtöbb kétséggel tölt el… – Ez az útmutató ezért hát összefoglalja mindazt, ami a színvonalas végeredmény eléréséhez szükséges.
A kezeletlen fa festésekor nem szükséges az Extra-Bond tapadásfokozót használnod. (Ha a lakkot/festéket/politúrt magad távolítottad el, akkor viszont érdemes az első réteghez 1 rész tejfestékpor + 1 rész víz + 1 rész Extra-Bond arányban mixelned a hozzávalókat, hogy biztosan ne érjenek majd kellemetlen meglepetések. A második (és esetleg a harmadik) réteg felviteléhez már nem szükséges Extra-Bond-ot használnod.)
TIPP: A fenyő csomóiból friss faanyag esetében az évek alatt folyamatosan szivároghat gyanta: ez előbb-utóbb halvány foltokat eredményezhet a felületen. (A színvonalas(abb) bútorokat ezért gyártják csomómentes fenyőből.) – A jelenség megelőzéséhez az első réteg tejfesték előtt kend át a görcsöket Extra-Bond-dal elkevert tejfestékkel.
A fixáláshoz szerintem ilyenkor az olajozás a legjobb opció, mert az olaj a tejfestékhez hasonlóan a fa szerkezetében köt meg. Ha a tejfestékkel színezett felület befejezéséhez természetes olajat alkalmazol, akkor ezzel sokévszádos tradíciót tartasz életben. (A tungolaj 3-4 rétegben ráadásul teljesen vízálló felületet képez!)
A felület lezárásához persze alkalmazhatsz bútorlakkot is vagy bútorviaszt is.
A tejfesték szupervékonyan terül, ezért egyszerűen képezhetsz ecsetcsommentes felületet vele:
…így akkor is csodaszép lesz az eredmény, ha egyébként még abszolút járatlan vagy a bútorfestés világában!
A kezeletlen fa festése azért is a kedvencem, mert ilyenkor a tejfesték alatt a teljes színfedés mellett is látható még a fa gyönyörű rajzolata:
A festett-olajozott fa tradícionális, ugyanakkor a modern trendeknek is abszolút megfelel:
Kedves Ági,
Szeretném megkérdezni, hogy a szekrény festéséhez milyen színű tejfesték lett használva. Nagyon tetszik a színe.
Köszönöm,
Szücs Csaba
Kedves Csaba, nagyon örülök, hogy tetszik! 🙂 Ezt a színt több árnyalatból kevertem, itt megtalálod a receptet hozzá: https://azurbagoly.hu/szinrecept-zuzmo/ Üdv: Ági
Kedves Ági!
Konyha új kezeletlen fából készített lambériázásánál a felületzáráshoz melyik a legjobb választás, (kenderolaj és a tungolaj is szimpatikus nekem.) ami bírja az intenzívebb takarítást, illetve célszerű-e valami olyan tisztítószert használni, ami nem bántja a felületzáró anyagot?
A fal felé néző oldalát teljesen nyersen hagyjuk?
Előre is köszönöm válaszod !
Kriszta
Kedves Kriszta, konyhában a tungolajat ajánlom 3-4 rétegben, ez víz- és foltálló felületet képez. A tungolajozott felületet olajozott felületekhez ajánlott tisztítószerrel érdemes takarítanod, ez nem oldja fel az olajréteget. A takarításkor lehetőleg ne súrold erősen a felületet, hanem inkább 1-2 perc alatt áztasd fel a szennyeződéseket, én azt tapasztaltam, hogy így minden kosz egyszerűen lejön. A lambéria másik oldala maradhat kezeletlen. (Ha mondjuk ráértek onnan is leolajozni, azzal csak jobb lesz a fának, mert így onnan sem vesz fel nedvességet, de az ebből adódó vetemedés a lambériánál egyébként is minimális, szóval nem kritikus ez a lépés.) Remélem, hogy tudtam segíteni!… Olvass tovább! >>>
Nagy kedvet kaptam tőled kedves Ági,hogy befessem a közelmúltban elkészült kamraajtót az étkezőben.Az a kérdésem,hogy a meglevő berendezéshez,ami egy régi Bonanza sötét,meggyszínű garnitúra,milyen szín illeneerre a lamellás fenyőajtóra?
Nagyon örülök, hogy kedved lett az ajtófestéshez! 😊 Szerintem a meggyszínű fafelületekhez ezek az árnyalatok szépen illenek: Marcipán, Pisztácia, Olíva. Sok örömöt kívánok a festéshez!