A tejfestékkel színezett felület ellenállóképességét az utolsó lépésben felvitt felületzáró adja. Hogyan választhatod ki azt az anyagot a felületvédelemhez, ami az adott darabhoz megfelelő lesz? …egyáltalán: Milyen lehetőségek közül válogathatsz? – Ez a cikk segít az eligazodásban.
Ez egy hosszú bejegyzés lesz, úgyhogy nyugodtan főzz magadnak egy jóóó hosszú kávécskát (Megvárlak!), mert ezeket a témákat mind-mind kitárgyaljuk most:
Miért szükséges a felületzárás?
Hogyan választhatod ki a megfelelő anyagot a felületzáráshoz?
Tekintsük át a különböző anyagokat! – összehasonlítás
5 esettanulmány: konyhabútor, könyvespolc, mosdópult, ajtó kültéren, étkezőasztal
A felületzárás egy kicsit misztikus fogalom… sokfajta festéknél nem szükség ez a lépés, ezért kezdetben zavarosnak tűnhet, hogy mikor, miért, hogyan érdemes ezzel foglalkoznod.
Van olyan bútorfesték (pl. zománcfesték, akrilfesték), ami száradás után rögtön kemény felületet ad: egy ilyen anyag nagyjából úgy működik, mint egy erősen megszínezett lakk.
Ééés aztán van olyan bútorfesték (pl. tejfesték, krétafesték), ami száradás után porózus felületet képez. A porózus felület egyrészt előnyös, mert a festékréteg így egyszerűen csiszolható (így szépen koptatható, egy-egy megfolyás hip-hopp javítható), másrészt hátrányos, mert a festékréteg így érzékeny (azaz a zsír, a víz stb. rögtön nyomot hagy rajta). A porózus felület tehát védelmet kíván: a tartósság növeléséhez a bútorfestés után le kell zárnod a pórusokat, amiken át a szennyeződés beszívódhat a festék mélyéig. – Ez a művelet a FELÜLETZÁRÁS. A felületzáró adja a felület ellenállóképességét, ezért hát nagyon nem mindegy, hogy jól választod-e meg ezt.
TIPP: A felületzárás mindig a munka legutolsó lépése legyen! – Ha bármilyen dekorálás, antikolás stb. lesz a bútoron, akkor ezeket még a felületzárás előtt alakítsd ki.
Az ideális felületzáró mindig a konkrét bútortól függ, azaz nincsen egyetlen legeslegjobb megoldás, ami általánosan érvényes. Van viszont egy szempontrendszer, aminek a segítségével minden esetben egyszerűen meghatározhatod, hogy melyik anyag lesz éppen a megfelelő. A következő tényezőket mérlegeld a választáshoz:
Itt bizony nincs kompromisszum: mindig olyan anyagot válassz, ami megfelelő védelmet nyújt majd a használat során! Ez egy olyan kritérium, amiből nem szabad engedned. A felület a használat során különféle ártalmas dolgoknak (víznek, olajos szennyeződéseknek, karcolódásnak, UV-sugárzásnak stb.) lehet kitéve: a választott felületzáró anyag képes kell, hogy legyen ezekkel szemben megfelelő védelmet nyújtani. (A következő szempontok már szubjektívek, de ez nem az… most még tedd félre az ízlésedet: a funkcionalitás legyen az elsődleges!)
A felületzárótól függ, hogy a felület milyen kinézetű-tapintású lesz: Matt? Selyemfényű? Fényes? Van olyan felületzáró, amitől elmélyül a szín (pl. kenderolaj, bútorviasz). Van olyan anyag, ami egyáltalán nem változtat a színezeten (pl. Safecoat Acriglaze lakk). (Sőt: van olyan termék is, ami csúful elsárgítja a felületet (pl. lenolaj, a legtöbb olajbázisú lakk).)
Az is fontos szempont, hogy mennyire egyszerű egy-egy termékkel dolgoznod: Hány rétegben szükséges felvinned? Mennyi idő alatt szárad meg? Van olyan anyag, amivel szuperegyszerű a munka (pl. kenderolaj), így kezdőként is bátran alkalmazhatod. Van olyan termék, amivel csak körültekintő használat mellett lesz szép a felület (pl. bútorlakk). Az melósabb, amikor ronggyal kell bedörzsölnöd az anyagot (pl. tungolaj, bútorviasz), mint amikor csak ecsettel kell felkenned (pl. kenderolaj, bútorlakk).
A kezelhetőség már egy teljesen szubjektív dolog, hiszen mindenkinek más a kényelmes.
Ha évtizedes távlatokban gondolkozol, akkor fontos az is, hogy a teljes élettartam alatt sok macera lesz-e a felülettel. A legtöbb felületzáró pár év után veszít az ellenállóképességéből. A lakkokat (és ugyanígy a lazúrokat is) maximum kétszer érdemes újrakenned: ez után el kell távolítanod az elöregedett rétegeket ahhoz, hogy újra átmázolhasd a felületet. Az olajok (és ugyanígy a viaszok is) ezzel szemben akárhányszor újrakenhetőek, tehát a karbantartás itt nagyon egyszerű.
A megújított bútor mellett éveken át fogsz éldegélni, ezért fontos, hogy a felhasznált anyag ne töltse meg mérgező anyagokkal az otthonod levegőjét. A VOC-tartalom kötelező, hogy szerepeljen minden termék csomagolásán. (A korrekt weboldalakon a termékleírásban is feltüntetik ezt az információt.) – Ismerkedj meg a VOC-tartalom jelentőségével itt: Mi az a VOC? >>>
Győződj meg róla, hogy a felületzáró kompatibilis a felülettel! Pl. a tungolajat csak akkor alkalmazhatod, ha kezeletlen fa volt, amit átfestettél, a vízbázisú lakkot nem használhatod zsíros felületen (így pl. ha viaszolással antikoltad a darabot) stb.
A fixáláshoz használhatsz olajakat, viaszokat, lakkokat. Most nézzük meg először messziről, hogy a 3 csoport között milyen különbség van:
Itt láthatod, hogy a 3 csoport még sokféle különböző terméket tartalmaz, azaz nem minden viasz/olaj/lakk egyforma… sőt!
Íme, néhány példa:
TIPP: A felületzáráshoz egy bútoron egy anyagot használj, azaz ne kombináld a különböző termékeket egymással!
lenolaj / kenderolaj… lenolaj / lenolajkence – Mi a különbség?
Néha megkérdezitek tőlem, hogy a kenderolaj ugyanaz-e, mint a lenolaj. – Nem. A lenolaj és a kenderolaj teljesen különbözőek: a lenolaj a lennövényből, a kenderolaj pedig a kendernövényből készül. A tiszta lenolaj ugyan hasonlóan ellenálló felületet képez, mint a kenderolaj, viszont nem túl kellemes vele a munka, mert:
A lenolaj így önmagában nem nagyon használatos. A lenolajat általában különféle vegyszerekkel elkeverve forgalmazzák: ez a lenolajkence (ez így már sajnos egyáltalán nem egy egészség- és környezetbarát anyag). A lenolajkence leginkább az olajbázisú festék felvitelénél használatos pórustömítéshez (azaz: beeresztéshez). Ez a termék felületzáráshoz alkalmatlan, mert nagyon alacsony az ellenállóképesség, amit nyújt.
A tejfesték mindenféle felületzáróval kompatibilis. Az Azúr Bagoly webáruházban úgy válogatjuk össze a felületzárókat, hogy végig két követelmény vezérel minket: természetes megjelenés (látvány + tapintás) ÉS természetes összetétel (vagy ahol ez nem megoldható (lásd: lakkozás), ott szuperalacsony vegyszertartalom).
száradási idő / kikeményedési idő
A száradás általában rövid idő (1-4 óra) alatt lezajlik, ha környezetbarát termékkel dolgozol. Ez után a bútor használható már, de még érdemes óvatosan bánnod a felülettel (kíméld a víztől, a kosztól, a karcolódástól stb.).
A kikeményedés a száradás után 2-3 hét alatt zajlik le mindenféle felületzáró esetében. A viasz, lakk, olaj ennyi idő alatt éri el a maximális ellenállóképességét: csak ezután gyepálhatod már úgy, ahogyan a választott felületzáró azt elbírja (azaz pl. egy vízálló lakk sem biztos, hogy tökéletesen vízálló az első napokban).
A kedvenc hasonlatom a körömlakkozás: Tudod, hogy milyen az, amikor a lakk kb. fél perc után már lényegében száraz, de egy apró behatástól még rögtön megsérül? – Na, ilyen a bútoron a felületzáró is az első hetekben, amíg a kikeményedés zajlik.
A bútorfestés-iskola cikksorozatban mindegyik felületzáróval megismerkedhetsz:
Nézzünk meg néhány tipikus példát, hogy ne legyen annyira elvont ez az egész (itt le is tesztelheted, hogy jól elsajátítottad-e az eddigieket):
Milyen ellenállóképesség szükséges? – legalább mérsékelten vízálló, de általában inkább tökéletesen vízálló védelem kell
Így tehát ezekből választhatsz:
Mit nem érdemes itt használnod (és miért)?
Milyen ellenállóképesség szükséges? – elegendő a víztaszító védelem is (így nedves ronggyal tisztítható lesz a bútor), hiszen jellemzően itt nem áll meg a víz a felületen
Így tehát ezekből választhatsz:
Milyen ellenállóképesség szükséges? – tökéletesen vízálló védelem kell, hiszen itt sokszor áll a víz a felületen
Így tehát ezekből választhatsz:
Mit nem érdemes itt használnod (és miért)?
Milyen ellenállóképesség szükséges? – legalább mérsékelten vízálló, de általában inkább tökéletesen vízálló védelem kell (attól függ, hogy fedett helyen van-e a felület), UV-álló védelem kell
Így tehát ezekből választhatsz:
Mit nem érdemes itt használnod (és miért)?
Milyen ellenállóképesség szükséges? – víz-, olaj- és alkoholálló védelem kell
Így tehát ezekből választhatsz:
Mit nem érdemes itt használnod (és miért)?
A táblázat alapján egyszerűen összehasonlíthatod a fennmaradó alternatívákat, majd kiválaszthatod a számodra fontos szempont szerint a legszimpatikusabbat.
Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor oszd meg másokkal is! Köszönöm! 😊
A festés kétségtelenül a bútorátalakítás legélvezetesebb része! Ha egyszer átéled azt, ahogyan egy bútordarab a kezed alatt teljesen átalakul, akkor soha többé nem akarod majd letenni az ecsetet! 🙂
Tovább >
A bútorfestés világa kezdőként elvontnak és komplikáltnak tűnhet: egyáltalán milyen szerszámokkal felszerelkezve tanácsos belépni ide?
Tovább >
A festett felületek védelméhez választható módszerek közül az egyik legnépszerűbb a viaszolás. Ha még nem próbáltad, akkor misztikusnak tűnhet, pedig valójában egy cipőpucolás-bonyolultságú műveletről van szó!
Tovább >
Ha itt-ott olvasgatsz a bútorfestésről, akkor előfordulhat, hogy találkozol egy-egy olyan kifejezéssel, amiről fogalmad sincs, hogy mit jelenthet. – Ugye, hogy így van? (Ja, én is jártam ebben a cipőben, amikor a kezdetekkor csak döbbenten pislogtam néhány szófordulat után.)
Ez a szakszótár végre feloszlatja a ködöt!
Tovább >
Ha feliratkozol a hírlevelünkre, akkor ajándékul küldünk egy praktikus kézikönyvet is: 5 TRÜKK, amit már a legközelebbi bútorfestésed során is bevethetsz azért, hogy az alkotásod KIEMELKEDŐ SZÍNVONALÚ legyen!
Szólj hozzá!