HÁZTŰZNÉZŐ: Anikó otthonában a mély színek vannak főszerepben

A blogon többször mondogattam már, hogy a színekkel szuperül összefogható egy tér. Na, ez itt bizony tökéletesen megvalósul: figyeld meg, hogy az egyébként különböző stílusú, különböző korú bútorok a bútorfestésnek köszönhetően milyen egységes teret alkotnak! – Hát épp ez a bútorfestésben az egyik lényeg, szerintem. h3>
Anikó a gyerekszoba átalakításával kezdett, itt pedig ez a szekrény volt az első munkadarab:

Anikó így ír a felújításról: „Zente lakkozott fenyőszekrényét egy olyan festékkel szerettem volna lefesteni, ami abszolút gyermekbarát, könnyen kezelhető és a színekkel sem kell kompromisszumot kötnünk. Így kapott a gardróbszekrény Tenger színt, ami annyira passzol a téglaszínű falhoz, hogy öröm nézni. A végeredménybe őszintén beleszerettünk.”

 >>> A lakkozott felület lefestéséhez itt találsz segítséget. 

„Használtam korábban más típusú természetes festéket is, de valamiért nem értem el a kívánt hatást. A tejfestékkel viszont számunkra tökéletes lett az eredmény.”

 

„A végén mindent kenderolajjal kezeltem, így olyan selymes lett a felületük, hogy legszívesebb egész nap csak simogatnám őket. Sőt, a házikóágyat és Zente kis meseolvasós-rajzolós padját is leolajoztam, ami szépen mélyítette a natúr színüket.”

Szerintem nagyon jó egyébként, hogy nem festett a gyerekszobában sem minden bútor, mert így az a pár színes darab viszont szuperül érvényesül! (Ez a mi otthonunkban is hasonlóan van.) – A fafelületek sokat hozzáadnak az otthonos hangulathoz:

Anikó a férjével készített egy játéktároló egységet fenyőből, aminek az oldalait a Füst szín dobja fel. – „…körülbelül 2 órát töltöttem el vele, annyira könnyű használni a tejfestéket és a kenderolajat.”

 >>> A kezeletlen fa festéséhez itt olvashatsz tippeket.

Na, itt érdemes ám még közelebbről is szétnéznünk…

…mert olyan szívmelengető részletek vannak, amikből tényleg látszik, hogy milyen szeretettel készül ez a kis birodalom:

„Ezt a csattogós pillangót és a repülőlámpát testvéreméktől kaptuk, akik a szülővárosom kis lomijában “turizták” őket.”

Egy nagyon hasznos tanulság ebből a hangulatos otthonból szerintem az, ahogyan Anikó a színekkel gazdálkodik.

• egyrészt nem fél a színektől, ami azért jó, mert kizárólag semleges árnyalatokkal bizony soha nem lesz ilyen menő az összhatás (Ha kell egy kis segítség a színválasztáshoz, akkor csatlakozz itt a közösségünkhöz, mert az új feliratkozóinkat 5 kész színpalettával meg néhány hasznos tippel lepjük meg.)
• másrészt tudatosan használja a színpalettája árnyalatait (a gyerekszobában ez pl. Mustár, Füst, Tenger, téglaszín: ezek a tónusok a kiegészítőkön is következetesen visszaköszönnek)

A gyerekszoba a mustársárga színfoltokkal kötődik az étkezőhöz, ami egy jó trükk a folytonosságérzet megteremtéséhez még akkor is, ha a színkészletünkön helyiségenként változtatunk. A kamraajtó például egészében Mustár színű lett az alapos felújítás után:

A színeken kívül van ám egy másik dolog is, ami nagyon tetszik ebben az otthonban: Anikóék alapvetően nagyon egyszerű darabokból építkeznek (nincsen semmilyen extravagáns, szuperdrága stb. cucc), de az összhatás mégis nagyon stílusos.

Ha elképzeled, hogy milyenek voltak ezek a darabok a felújítás előtt, akkor nyilvánvaló lesz, hogy külön-külön egyik bútor sem túl extra. Az erő azokban a dolgokban van, amiket Anikóék hozzáadtak az egészhez: volt egy vezérfonal, amihez aztán minden darabot következetesen hozzáalakítottak.

„Olyan ebédlőt szerettünk volna, ahol nem csak egyszerűen megebédel az ember és továbbáll, hanem olyat, ahol bármikor bekuckózhatunk egy kávéra, a környezet pedig egy jó meleg, északi házikóra emlékeztet. Mély színeket, mintákat, dzsungelt, kicsit bohókás összképet képzeltünk el.”

A teasarokhoz Anikóék 4 darab IKEA-s tárolóból alakítottak egy kis komódot. – „…nyersen viszont nem volt olyan régies karaktere, amire igazából vágytunk, ezért Csokoládé árnyalatú tejfestékkel színeztem úgy, hogy csak egy réteget kapott a bútor, azt is kicsit rusztikusan, nagyolva felhordva.”

Anikóékat itt követheted instagramon (a story-k között van egy „azúrbagoly” című gyűjtemény, amiben bekukkanthatsz az átalakítások folyamatába is).

Egy otthonban fontos, hogy a bútorainkhoz legyen személyes kötődésünk is: nem elég, ha csak „berendezés” az, ami körülvesz. Itt például van olyan darab, amelyik a családból származó örökség, de olyan is van, ami azért különleges, mert már Anikóék tesznek hozzá a történetéhez.

„Az ebédlő éke lett Mamám több, mint 100 éves padja, amin gyerekkoromban még nagyokat lustálkodtam, vagy éppen borsót fejtettünk rajta, most renováltuk és néha ugyancsak lustálkodásra használjuk, most viszont egy kis borsókával, aki imád felállni rá, hogy kileskelődhessen az ablakon. A szekrényt használtan vásároltuk, és bár nagyon szép volt, nem éreztük magunkénak, így azt is átalakítottuk.”

„Most is tejfestékkel dolgoztam, a padot Krémszín, a szekrénykét pedig Esőfelhő árnyalatra festettem, a felületüket pedig úgy, mint mindig, kenderolajjal zártam. A felületzárás pedig továbbra is a kedvenc lépésem a bútorfestésben… még mindig csodálattal nézem, ahogy kiemeli, mélyíti a színeket, a selymes tapintása pedig az, amit én tényleg sosem fogok megunni.”

Az ötletes megoldásokkal az egyszerű darabokból is egy nagyon személyes hangulat kerekedett, szerintem ez ennek az otthonnak (és egyébként ugyanígy a bútorfestésnek is) a különleges varázsa.

„Szinte az egész házunk általunk, illetve kis vállalkozások által készített, vagy másodkézből vásárolt bútorokkal és kiegészítőkkel van tarkítva, ugyenez elmondható Zente szobájáról, játékairól is. A kisfiam imádja a szobáját, most már tényleg ámulattal nézi a részleteit… mi pedig örömmel konstatáljuk, hogy megérte a belefektetett munka.”

Köszönöm Anikónak, hogy megmutathattam ezeket az inspiráló tereket itt! ?

Ha tetszett ez a bejegyzés, akkor oszd meg másokkal is: