Éljen a retró!

Volt ez a 2 kisszekrény, amiket egy régiségbolt pincéjében vadásztam jóóó régen:

Még évekkel ezelőtt festettem át őket először. – Az volt akkor az elképzelésem, hogy nem csak a színekkel, hanem a textúrákkal is kontrasztot alakítok ki, azaz míg a fiókon és az ajtófronton  törtfehér a szín és a tejfestékkel elővarázsolható különleges patina a lényeg, addig a bútor egyéb részeit mélyfeketével festettem úgy, hogy teljesen sima legyen a felület. (Ha érdekel ez az ügy, akkor itt tájékozódhatsz.)

Itt van egy részletfotó erről a verzióról, ezt egyébként akkor nagyon szerettem („ebony and ivory”):

…aztán a Krémszínnel festett részeken megsérült a festés Kapolcson, amikor 10 napig állt a bútor esőben, napsütésben, szélben (az az év arról volt nevezetes, hogy kiöntött a patak, így a fél falu sárban tocsogott egy hétig…). Szóval aztán várt-várt ez a szomorú páros, hogy kijavítsam az egyébként nem túl komoly bajokat… de én utálom, amikor újra kell csinálnom azt, amit már egyszer megcsináltam! – Így hát évekig csak fintorogva kerülgettem ezeket a csinos bútorokat.

Na de aztán nemrég rájöttem, hogy nem kell nekem az egyszer már létezett állapotot feltétlenül visszaállítanom, hanem akár újra is gondolhatom ezeket a darabokat teljesen! Ez ráadásul egyszerűen is ment, mert az Ében színű részekkel nem volt gond (ezeket a felületeket elég volt végigsimítanom egy finom csiszolópapírral, aztán újraviaszolnom: így teljesen felfrissült az egész), szóval csak a fiókokat és az ajtófrontokat kellett újrafestenem.

Hát ez már sokkal izgalmasabb feladat volt: teljesen új stílus egészen kevés munkával… éééljeeeen! 😁

…úgyhogy lelkesen hozzáfogtam a tervezgetéshez, aztán végül egy ilyen geometrikus mintánál kötöttem ki:

…és ez a nem túl nagy változtatás tényleg elég volt ahhoz, hogy az egész bútor teljesen más karakterű legyen!

A munka közben azt is felismertem, hogy kifejezetten szeretem az olyan színkombinációkat, amelyek kicsit szokatlanok (bár tudom, hogy van, aki biztosan a falat kaparja az ilyenektől, hehe…):

Ez a Borostyán – Rózsakvarc – Mustár – Ében  színcsokor is nagyon izgalmasnak, mégis harmonikusnak tűnik nekem:

Ez a színpaletta a retróhoz is sokkal jobban passzol, mint az előző verziója ennek a bútornak, úgyhogy most boldog vagyok:

>>> Útmutató a Lakkozott Bútor Átfestéséhez – Ha kíváncsi vagy, hogy milyen lépésekben haladtam a bútorátalakítással, akkor olvasd el ezt a cikket! Itt minden hasonló (lakkozott, lazúrozott stb.) felület átfestéséhez összefoglaltam a legfontosabb tudnivalókat.

A felújításkor az ajtófrontokon egy-egy részen (ahol a minta megkívánta) egészen a fáig tisztítottam a felületet, aztán pácoltam 6-szorosan felhígított tejfestékkel (3 rész Ében + 7 rész Csokoládé színkeverékkel). Ez az árnyalat hű a retró meleg tónusaihoz, de nem az a bántóan narancssárga árnyalatú faszín, ami eredetileg volt a bútoron.

A viasz ráadásul sokkal természetesebb felületet ad, mint az a fényes lakk, ami korábban volt a felületen, így ez a megjelenés a fa karakteréhez is szebben passzol.

A különfajta mintázatok találkozása ráadásul tök menő, szerintem:

A fiókot belülről egy Mustár színnel festett zsákvászonnal béleltem, mert szerintem ez a plusz textúra feldobja az egészet egy kicsit.

Most odavagyok ezekért a színekért nagyon, de sajnos nem sikerül már az otthonunkban helyet találnom ezeknek a daraboknak… úgyhogy az éjjeliszekrénypár eladó itt.

Nos, remélem, hogy ez az átalakítás meggyőz arról, hogy egy-egy bútor akár többször is átfesthető (én mostanában sorozatban ilyenekkel foglalkozom valamiért). Igen, ha elrontottad így vagy úgy (mint én itt), akkor sincs ám végzetes baj! Sőt, még csak elrontanod sem kell semmit: az is természetes, ha egy idő után más stílus tetszik inkább.

…hiszen láthatod: akár egy-egy részlet megváltoztatásával is teljesen átszabhatod a bútoraidat!