fbpx

A Műhely – a blogíró-sarok (12)

Ági, 2019. 02. 08.

Az itthoni műhelyem szépítése az utóbbi évben igencsak hátrasorolódott, pedig itt már a berendezkedés örömteli része: a dekorációs fázis zajlik éppen.:  A „blogíró”-sarok például körülbelül másfél éve alakul (úgy emlékszem, hogy a fotel kárpitozása 2017 nyarán készült el), pedig alig néhány elemből áll csak össze.

Ez a pár négyzetméter így tökéletes mementója lett annak, ahogyan az életünket szerveztük az utóbbi 2-3 évben: mielőtt befejezhettünk volna egy feladatot, már kezdtünk is bele a következőbe, így egyre csak halmozódtak a teendők… a saját jóllétünk pedig mindig a lista végére jutott, amihez persze soha nem értünk el.

A saját vállalkozással járó életformának sok vonzó sajátossága van. – Ám az igazság az, hogy éppen ugyanezek a tényezők adják a nehézségeket is.

Zseniális érzés a munkát nem csupán pénzkereseti céllal, hanem szenvedélyből csinálni… ugyanakkor ez vezetett oda, hogy a munkaidő és a szabadidő között egyszer csak megszűnt a határ. Szuper dolog, hogy „csak” a saját elvárásaimnak kell megfelelnem… de éppen ez az oka annak, hogy rengetegszer irgalmatlanul túlvállalom magam. Imádom azt, hogy a férjemmel közösen építjük az életünknek ezt a részét is… viszont ez megint csak azzal jár, hogy a munka és a magánélet gyakran összemosódik. (Így nem egyszer fordult elő, hogy a vacsoraasztal fölött a meghitt beszélgetés helyett a vállalkozás ügyes-bajos dolgairól vitatkoztunk.)

Ez a kevéssé kiegyensúlyozott életvitel végül az egészségemre is rányomta a bélyegét. – Az elmúlt hónapokat (majdhogynem az utolsó bejegyzés óta) végig betegen töltöttem: a szervezetem kiadta a LASSÍTS-jelzést.

Mindezt nem panaszkodásképpen írom, hanem azért, mert szerettem volna magyarázatot adni arra, hogy hová tűntem augusztus óta.

Mi fog változni? Mi az, ami marad a régiben? – A terveink szerint ugyanazt fogjuk csinálni, amit eddig is… csak okosabban! Az utolsó 1 évben már azt tapasztaltam, hogy az egyensúly hiánya a munka hatékonyságát is egyre inkább rontotta. Így azt gondolom, hogy az egészséges keretek meghúzása a blog, a vállalkozás, az Azúr Bagoly Tejfesték szempontjából is fontos. A blogon gyakoribbak lesznek a szívemnek kedves projektekkel kapcsolatos bejegyzések, a bútorok között pedig több lesz a kísérletezőkedvű alkotás. – Remélem, hogy ezek az újdonságok a Te céljaidhoz is sok-sok inspirációt tudnak majd nyújtani!

Na, szóval a blogíró-sarok… 🙂 A pici íróasztalom szuperül bevált arra, hogy melléülve az adminisztratív feladatokat minél gyorsabban le tudjam zárni. A blogírás viszont olyan elmélyült tevékenység, amit legszívesebben egy kényelmes kuckóban csinálok. Itt, ni:

 

ÍGY ÁLLT ÖSSZE EZ A SAROK

1. A fotel egy vaterán párezer forintért vadászott darab, ami eredetileg ilyen volt:

 

A fa részeket az Azúr Bagoly Tejfesték Tenger színével festettem és a Safecoat Acriglaze matt lakkal zártam (ahogyan a műhelyajtónál is csináltam anno), az újrakárpitozáshoz pedig a Designers Guild egyik szövetét választottam ki. (A kárpitos először fejjel lefelé rakta fel a mintát a háttámlára! :D)

 

A minta színei csodajól passzolnak a tejfesték árnyalataihoz:

 

Ha fotelfelújításon töröd a fejed, akkor érdemes azzal kalkulálnod, hogy a végeredmény árának csak elenyésző része a felújítandó darab költsége: a legtöbb pénzt a textil, a kárpitoztatás, a szerkezeti elemek cseréje (pl. szivacs, rugó stb.) fogja elvinni.

 

 

2. A falat az Azúr Bagoly Tejfesték Uszadékfa színével festettem 2 rétegben. A tejfesték szuperül használható falfestéshez is, hiszen nem csak izgalmasan textúrált felületet ad, hanem a fal páraáteresztését is biztosítja (azaz „lélegző” falfestékként működik, ami a mésztartalmánál fogva ráadásul penészgátló hatású is).

 

Imádom, hogy a tejfestékkel festett fal felülete a természetes textúrának köszönhetően egyfajta mélységet kap! (Ez a modern falfestékek használatával csak különféle maszatolótechnikák bevetésével érhető el.)

Az Uszadékfa gyönyörű színe elképesztően otthonos hangulatot varázsol ide. A szépséges matt felületen öröm nézni a fények játékát!

 

 

3. Az asztal a Möbelkunstból való. A vázát egy virágbolt végkiárusításán vettem 500 forintért.

 

 

4. A képkereteket itthon találtam a leselejtezett halomban.

 

2 réteg Füst színű tejfesték kellett csak ahhoz, hogy passzoljanak ide. (…még az eredeti paszpartu színe is rímel a kárpit árnyalataira!) Tipp: Ha paszpartuval keretezel, akkor a képet rögzítsd egyszerűen maszkolószalaggal a hátlaphoz: így könnyen fogod tudni cserélni később.

 

A keretekben valami olyat szerettem volna nap mint nap viszontlátni, ami újra és újra képes megmosolyogtatni… így egyszer csak beugrott, hogy milyen jó lenne, ha az egyik kedvenc könyvem egyik legjobb fejezetéből raknék ide egy részletet. (Itt van a teljes jelenet.)

 

A 22-es csapdája az a könyv, ami iránt képtelenség közömbösnek maradni: akinek bejön ez a humor, az visítva röhög olvasás közben, akinek nem ez a stílusa, az valószínűleg 10 oldal után fancsali képpel rakja félre. Nekem másodjára, harmadjára, negyedjére olvasva is egyedülálló élmény volt.  Ha rossz kedvem van, akkor ez a gyógyír. 🙂 (A regény alapján a Hulu idén ad majd ki egy minisorozatot, amiben George Clooney lesz Scheisskopf hadnagy, nyááá! :D)

 

 


A Műhelyben lényegében minden apró részletet sajátkezűleg készítünk (talán ez a fotel az egyetlen kivétel)… ez a kép olyan egyszerűnek tűnik…

 

…pedig ha belegondolok, hogy valaha innen indultunk:

 

…és a padlófestés küzdelmeitől kezdve a beépített szekrények építésén-festésén át a háttérben kukucskáló létrapolc elkészítéséig mennyi munka van benne, akkor értékelem csak igazán az egészet.

 

 

Így ide aztán mindig egy elégedett sóhaj kíséretében telepszem le. – Szóval, ha valaki keresne, akkor itt leszek (szerencsés esetben egy doromboló macskával az ölemben):

 

 


Ha lemaradtál az előző részekről, akkor itt végigolvashatod a Műhely eddigi történetét.

 



átalakítás

Szólj hozzá!


Kapcsolódó blogbejegyzéseink

A Műhely – az irodasarok (11)

2017. 03. 12.

Kukkants be a Műhely frissen elkészült irodasarkába!

Tovább >

A Műhely: a kezdetek (1)

2015. 09. 25.

Van, akinek az ősz mufurc, lehangoló időszak: a nyári napsugarak bánatos búcsúztatása, a nyirkos, undok és sötét hónapok eljövetele. Van, aki az újrakezdés lehetőségét látja ebben az évszakban: hűvös fejjel, új lendülettel lát neki a feladatoknak. – Én most egy kicsit vagyok mind a kettő: szomorkásan veszem tudomásul, hogy lassan vége a teraszon festegetős időszaknak… és nagy-nagy boldogsággal tervezgetem az immár négy fallal bíró bútorfestő műhelyünket!

Tovább >

A Műhely – műhelyasztal (8)

2016. 12. 16.

A Műhelybe már rééégóta kieszeltem, hogy egy igazi, öreg, viseltes műhelyasztalt szeretnék munkaállomásnak. Ezt a satupadot több hónapnyi keresgélés után a Jófogáson vadásztam le. A vicc az volt a sztoriban, hogy az eladó “újszerű”-ként hirdette, én pedig éppen a leharcolt, tökéletlen, mesemondós fafiókjai miatt szerettem bele, az újszerű állapotú darabok nem is hoztak lázba. Így valószínűleg mindketten úgy éreztük, ezzel az adásvétellel megcsináltuk az évszázad üzletét. 😀

Tovább >

Alkotóműhely – tervek

2017. 11. 17.

Régóta szerettünk volna egy belvárosi műhelyt, de nem gondoltuk, hogy ez az álmunk ilyen hamar megvalósul! 🙂 – Ezentúl a VII. kerületi Alkotóműhelyünkben várunk szeretettel workshop-jaink alkalmával.

Tovább >