Ha itt-ott olvasgatsz a bútorfestésről, akkor előfordulhat, hogy találkozol egy-egy olyan kifejezéssel, amiről fogalmad sincs, hogy mit jelenthet. – Ugye, hogy így van? (Ja, én is jártam ebben a cipőben, amikor a kezdetekkor csak döbbenten pislogtam néhány szófordulat után.)
Ez a szakszótár végre feloszlatja a ködöt!
Itt összegyűjtöttem azokat a fogalmakat, amik sűrűn előfordulnak a bútorfestésről diskuráló közösségekben.
Ha engem kérdezel, akkor a listában szereplő kifejezések majdnem 50%-a olyan, amit valójában nem is szükséges ismerned… mégis valószínű, hogy előbb-utóbb találkozol majd velük, így inkább megmagyarázom itt ezeket is. Na, szóval ezek nem a legfontosabb fogalmak, hanem azok a kifejezések, amik legtöbbször szülnek zavarodottságot.
…úgyhogy nézzük csak:
Az átvérzés az a jelenség, amikor a fa csersavtartalma vagy a lazúr színezőanyaga feloldódik a friss festékréteg miatt, így sárgás-rózsaszínes foltok jelennek meg a felületen. Ezek a foltok annyira makacsak, hogy az újrafestés akárhány rétegben sem segít.
Az átvérzés ugyan egy bosszantó probléma, de nem érdemes minden egyes bútornál ettől rettegned, mert alapvetően ritka ez a dolog. (Az én tapasztalatom szerint a bútorfelhozatal kb. 1%-a érintett.) – …azaz felesleges minden darabot lekezelned átvérzés ellen!
Ha egy bútoron átvérzés van, akkor azt már az első réteg felvitelekor láthatod. A megoldás ilyenkor az, hogy lelakkozod egy-két rétegben a bútorodat, majd ez után lépsz csak tovább.
A beeresztés egy pórustömítő eljárás, aminek az a célja, hogy csökkenjen a fában a hőmérséklet- és a páratartalom-változás hatására bekövetkező mozgolódás (így egy nem túl rugalmas bevonat (pl. zománcfesték) is hosszabb ideig ép marad a felületen). (Így tehát valójában az alapozás is beeresztés.) A leggyakrabban a „beeresztés” alatt a lenolajos kezelés értendő, amit olajbázisú bútorfesték használata előtt alkalmaznak. A vízbázisú bútorfesték (mint például a tejfesték) használata előtt TILOS az olajozás!
Az érdesítés a bútorfestés előtt elvégzendő lépés, ami azért fontos, mert így eltávolíthatod az elöregedett-fellazult rétegeket és megszabadulhatsz a felület mélyebb rétegeiben lerakódott szennyeződésektől. (stabil és tiszta felület → szép és tartós bútorfestés)
Az érdesítéshez egyszerűen dörzsöld át alaposan a felületet egy közepesen durva (pl. 150-es) csiszolópapírral. A cél NEM az, hogy visszanyerd a nyers felületet (az soookkal több munka ám)! Ez a lépés tehát nem az a napokig tartó kínszenvedés, ami után épeszű ember soha többet nem szeretne csiszolópapír közelébe kerülni! 🙂
Az érdesítés csak akkor nem “kötelező”, ha a célod az, hogy a tejfesték az elöregedett festékrétegre emlékeztető patinás felületet képezzen.
A fatapasz egy lágy gyurmához hasonlító anyag, ami pár óra alatt faszilárdságúra keményedik.
A fatapasz segítségével egy-egy csúnya karcolás, a repedt felület, a hiányos furnér, a régi szegek által ütött lyukak, furatok mind-mind könnyedén eltüntethetőek a bútorfestés előtt.
A réseket töltsd ki fatapasszal, majd spaklival simítsd el az anyagot. A fatapasz száradása után csiszold simára a felületet. (A mélyebb hibák esetén ezt általában 2-3 alkalommal kell ismételned.) — A fatapasz használatához itt találsz egy részletes útmutatót.
Ezzel a kifejezéssel a blogon is sűrűn találkozhatsz, mert a csiszolás, a festés, a pácolás, a lakkozás során mind-mind fontos a szép eredményhez, hogy szálirányban mozgasd az eszközödet.
A szálirány az, amelyik irányban nőtt a fa (szépen szólva: a fatörzs tengelyével párhuzamos irány).
A farönköt a bútorkészítéshez hosszában darabolják fel. A felületen így nem az évgyűrűket láthatod, hanem vagy egy csíkos minta van vagy egy V-t mintázó rajzolat van. A legtöbb fatípusnál ez alapján a szálirány egyszerűen felismerhető.
Íme, ott van a szálirány, ni!
A pácolás és a lazúrozás egyaránt akkor használatos, amikor úgy szeretnéd megváltoztatni a fa színét, hogy a művelet után az erezet még látható maradjon. A pácolás és a lazúrozás a köznyelvben lényegében szinonimaként léteznek, pedig ez két külön fogalom.
A pác egy színezőanyag, ami képes beszívódni a fa szerkezetének mélyéig. A pác csak színezéshez való, azaz nem ad védelmet a felületnek (így a pácolás után szükséges a felületzárás: az olajozás szuper opció ilyenkor).
A lazúr egy lépésben képes színt adni és védelmet kialakítani. A vékonylazúr beszívódik a fa szerkezetének mélyéig, ezért alkalmas például kerítés, lambéria stb. kezeléséhez. A vastaglazúr filmréteget képez a felület tetején, ezért idővel csúful el tud öregedni (pl. megrepedezik, felhólyagosodik) (így olyan darabokon érdemes alkalmaznod, ahol a fa keveset mocorog, pl.: ajtó, ablak stb.).
Ha a pácot olajozással zárod, akkor egy sokkal szebben (és egyszerűbben) karbantartható felületet kapsz, mint a lazúr.
TIPP: A tejfesték a szokásosnál több vízzel hígítva használható pácként is.
Ez a bútor a legolcsóbb fenyőből van:a pácolás sokat javított a fa megjelenésén.
(A recept a pác elkészítéséhez: 1 rész Ében és 9 rész Csokoládé, 1 rész tejfestékpor + 3 rész víz. A felületzáráshoz tungolajat használtam.)
A laminálás és a furnérozás egyaránt azt célozza, hogy a bútor tetszetősebb legyen, mint amilyen az anyag, amiből valójában készült: a felületet bevonják egy vékony lemezzel, ami eltakarja az alul lévő anyagot. – Ez a lemez a laminálás esetén egy műanyaglap (ami lehet egyszínű vagy famintázatot utánzó), a furnérozás esetén pedig egy vékony falemez (általában valamilyen nemes anyagból, mint a tölgy, kőris, bükk, akác, cseresznye, dió stb.).
A laminált bútorok általában faforgácslapból (vagy MDF-ből) készülnek. A furnérozott bútorok általában valamilyen rosszabb minőségű fából (pl. fenyő) készülnek, de az újabb daraboknál előfordul az is, hogy a furnér alatt faforgácslap, MDF stb. van.
A felületzáró anyagok (viasz, lakk, olaj) használatához fontos ismerned ezeket a fogalmakat.
A száradás általában rövid idő (1-4 óra) alatt lezajlik, ha környezetbarát termékkel dolgozol. Ez után a bútor használható már, de még érdemes óvatosan bánnod a felülettel (kíméld a víztől, a kosztól, a karcolódástól stb.).
A kikeményedés a száradás után 2-3 hét alatt zajlik le mindenféle felületzáró esetében. A viasz, lakk, olaj ennyi idő alatt éri el a maximális ellenállóképességét: csak ezután gyepálhatod már úgy, ahogyan a választott felületzáró azt elbírja (azaz pl. egy vízálló lakk sem biztos, hogy tökéletesen vízálló az első napokban).
A kedvenc hasonlatom a körömlakkozás: Tudod, hogy milyen az, amikor a lakk kb. fél perc után már lényegében száraz, de egy apró behatástól még rögtön megsérül? – Na, ilyen a bútoron a felületzáró is az első hetekben, amíg a kikeményedés zajlik.
…azaz az a technika, amikor a bútorodat festősablonnal mintázod. A stencil egy vékony műanyaglap, amin keresztül a minta egyszerűen felfesthető.
Ez a technika jó módszer akkor, ha magadtól nem tudsz szép mintákat kialakítani (és hát a legtöbben így vagyunk ezzel). A stencilezés szuper akkor is, ha ismétlődő minta kell valahol (pl. cementlapminta, csipkeminta).
A stencil használatával egyszerűen mintázhatod a felületet.
…egyszerűbben: pácolás fehér színnel.
Honnan származik ez a technika? – Az egyik legegyszerűbben elérhető festőanyag évszázadokon át a mész volt. A mészfesték ezért széles körben elterjedt nem csak a falak, de a fafelületek megújításában is. A “white-wash” technikához a hagyományos eljárás szerint a meszeléshez az anyagot hígan készítik, majd a frissen felkent festékréteget egyszerűen ronggyal visszatörlik.
Ugyan ma már nem feltétlenül mészfesték felhasznásával, de a whitewash még mindig használatos a kerítések, padlók, téglafalak és persze bútorok megújításához (különösen a régies hangulat kiemeléséhez).
A láda öreg felületének hangsúlyozásában itt a whitewash technika segített, amit jóól felhígított Kagylóhéj színű tejfestékkel csináltam.
…avagy kasírozás, magyarul valamilyen dekoratív papír felragasztása (gúnynevén szalvétatechnika).
A dekupázsoláskor lehet csak egy-egy minta, amit rögzítesz… még jobb, hogy így bevonhatsz akár egy teljes felületet (pl. fiókelőlapot) is!
A technikához használhatsz mindenféle papírokat, mint például: speciális dekupázspapír, csomagolópapír, térkép (a személyes kedvencem), kotta, újságpapír stb.
TIPP: A ragasztáshoz (és a dekupázsolás után a felület lezárásához is) használhatod a Safecoat Acriglaze lakkot.
Ez az a technika, amikor egy nyomtatott motívumot átviszel (transzferálsz) a papírról közvetlenül a bútorodra. (Úgy képzeld el a folyamatot, mint amit egy lemosható tetoválás felvitelekor csinálsz (amit gyerekkorunkban amúgy újságkivágásokkal is megcsináltunk a karunkon: na, az is transzferálás volt ám). A transzferálás akkor hasznos, amikor egy nagyon finom minta kell, hogy megjelenjen a bútoron. A minta átviteléhez különféle módszerek vannak: nyomtathatsz speciális papírra, a nyomtatás után transzferoldattal fellazíthatod a pigmenteket, van matricaszerűen használható kész transzfer is stb.
Ha hasznosnak találtad ezt a cikket, akkor mentsd el magadnak vagy oszd meg másokkal:
A festés kétségtelenül a bútorátalakítás legélvezetesebb része! Ha egyszer átéled azt, ahogyan egy bútordarab a kezed alatt teljesen átalakul, akkor soha többé nem akarod majd letenni az ecsetet! 🙂
Tovább >
A festett felületek védelméhez választható módszerek közül az egyik legnépszerűbb a viaszolás. Ha még nem próbáltad, akkor misztikusnak tűnhet, pedig valójában egy cipőpucolás-bonyolultságú műveletről van szó!
Tovább >A bútorfestés első fázisa a festendő felület előkészítése. – Ez a poszt összefoglalja mindazt, amit még az első ecsetvonások előtt szükséged megtenned.
Tovább >
A lakkozás az egyik legelterjedtebb módszer a felületvédelem kialakításához (nem véletlenül), így érdemes átolvasnod ezt a néhány tippet ahhoz, hogy eredményesen használhasd a lakk-kínálat teljes arzenálját.
Tovább >
A cikk nagyon hasznos volt 🙂 ! Remekül működik az oldal, kedvet csinál a bútorfestéshez. Már két ismerősömnek jött meg a kedve hozzá rajtam kívül.
Köszönjük!
Jaj, de jó! 😊 Nagyon örülök, hogy megjött a kedvetek a bútorfestéshez! Ha akad bármilyen kérdésetek, akkor keressetek nyugodtan!
Nagyon szuper és hasznos ez a szakszótár,köszönöm!
Szívesen! 💕 Örülök, ha segít ez is az eligazodásban!
Remek ez a szakszótár!!!
Kösziii!