A shou sugi ban egy tradícionális japán eljárás, amivel a fa bármilyen vegyszer használata nélkül legalább száz évre tartósítható. – A siker kulcsa egyszerű: lobbantsd lángra a faanyagot!
Keleten a legtöbb épület évszázadokig tömörfából épült, ezért a gyúlékonyság és a korhadás kiemelt problémát jelentettek. – A shou sugi ban jelentése „égetett cédrus deszka”: a japánok az 1700-as években fedezték fel, hogy a megperzselt lécek kevésbé gyúlékonyak és sokkal tartósabbak a natúr fánál. Az idők során bebizonyosodott, hogy az égetéssel a faanyag élettartama megtöbbszöröződik (kb. 80-100 évre hosszabodik), a shou sugi ban (vagy másnéven yakisugi) módszerrel kezelt fa ellenáll az időjárás viszontagságainak (tűz-, víz- és UV-álló), sőt az élősködők sem jelentenek rá veszélyt.
A kép forrása.
A mindössze pár évre szóló (ráadásul általában magas vegyszertartalmú, az egészségre veszélyes) „modern” kültéri felületkezelő anyagokból kiábrándult közönség körében ez a hagyományos technika napjainkban újra egyre-egyre népszerűbb. – A shou sugi ban eljárással kezelt fát SOHA többé nem kell felújítanod. (Ezt a lépést hagyd nyugodtan az ükunokáidra!) A kezelés során a fa semmilyen vegyszerrel nem érintkezik, így az otthonodba beépítve biztosan nem veszélyezteti majd az egészségedet.
…ráadásul az égetett fa felülete egyszerűen gyönyörű!
A kép forrása.
A kép forrása.
A shou sugi ban eljáráshoz ezekre lesz szükséged:
- nyílt láng (pl. malacperzselő)
- drótkefe és erősszálú partvis
- folyóvíz
- tungolaj
- szöszmentes rongy
A shou sugi ban technika mindössze 4 lépésből áll:
1. Perzseld meg a fa felületét nyílt lánggal.
(A shou sugi ban alapanyaga eredetileg a cédrusfa volt, de mára rengetegféle fajtával bővült a felhasznált anyagok skálája.)
Az égetés idejétől függően a fa színezetét és textúráját rengetegféleképpen alakíthatod. – Ha finoman megperzseled a felületet, akkor a legelőször kiégő puha rostok feketével kirajzolják a fa erezetét. Ha erősen megégeted a faanyagot, akkor a puha rostok teljesen elporladnak: így egy egységes színezetű, de varázslatos textúrájú felület lesz a végeredmény. (A műveletet tűzálló felületen, a szabadban végezd! Mindenképpen legyen a közeledben a tűzoltáshoz használható víz.) A konzerválás előtt a fát érdemes tökéletesen kiszárítani, mert a nedves anyagot nehéz egyenletesen (foltmentesen) perzselni.
A kép forrása.
2. Drótkefével távolítsd el a hamut a felületről.
Minél tovább dörzsölöd a felületet, annál világosabb színezetet kap. (Ezt a lépést ki is hagyhatod, ha repedezett felszínre törekszel.)
3. Mosd le folyóvízzel a maradék port a felületről, partvissal tisztítsd le, majd hagyd teljesen megszáradni a fát.
4. Dörzsöld be a felületet tungolajjal 3-4 rétegben.
Ezzel a lépéssel a fa színe pár árnyalattal mélyül.
>>> Ez is érdekelhet: A Tungolaj Használata – A tungolaj a szintetikus felületzárókkal ellentétben nem a felület tetején képez védőbevonatot, hanem a pórusokba beivódva magát a fát keményíti meg. Ez az útmutató segít az anyag helyes használatában.
Itt egy videó, amiben a technika minden lépése végigkövethető:
A shou sugi ban módszerrel kezelt fa felhasználásnak csak a képzelet szab határt: készülhet belőle kerítés…
A kép forrása.
…a merészebbek kezei között bútor:
A kép forrása.
…különleges lakásdekoráció…
A kép forrása.
Ez a hagyományőrző technika alkalmazható kültéren…
A kép forrása.
…a kertben út, komposztláda, pad építéséhez…
A kép forrása.
…beltéren gyönyörű dizájnelemként…
A kép forrása.
…a vizes helyiségekben időtálló megoldásokhoz…
A kép forrása.
…sőt akár a vizen úszóházak, csónakok védelmére.
A kép forrása.
Nos, engem már csak egy malacperzselő beszerzése választ el attól, hogy nekiálljak a tűzzel játszani! 🙂
A shou sugi ban technikával való megismerkedés nekem újra megmutatta, hogy a (még mindig túlságosan alulbecsült) természetes anyagok csodákat rejtenek! …ha a tejfesték, a bútorviasz, a tungolaj és a kenderolaj nem lett volna elég bizonyíték rá, akkor tessék, itt van egy újabb példa: „Ha egyik út járhatóbb a másiknál, akkor biztos lehetsz benne, hogy a természet útja az.”.
A 100%-os tisztaságú tungolaj megvásárlásához kattints ide:
Források:
http://hobbiasztalos.blog.hu/2016/03/20/shou_sugi_ban
http://www.woodworkingnetwork.com/news/woodworking-industry-news/artisanal-charred-woods-use-ancient-japanese-techniques
http://www.core77.com/posts/46575/A-Chemical-Free-Way-to-Preserve-and-Beautify-Wood-Set-It-on-Fire
Szia, nagyon tetszik a cikk! Szimpatikus számomra is az eljárás. A ragasztott gerenda is kezelhető tűzzel? Ebből építek autósbeállót, de nem tudom, hogy viselkedne ez a típusú faanyag a hőkezelésre. Mit gondolsz? Üdv:Peti
Szia Peti, hát a ragasztó sajnos előfordulhat, hogy elenged a hő hatására. (Kapható tűzálló ragasztó is, ha magad csinálod.) Láttam már egyébként olyan munkát, ahol kibírta a ragasztás a shou sugi ban-t, de azért szerintem érdemes letesztelned egy kisebb részen, mielőtt nekiállsz az egésznek. Üdv: Ági
Szia Peti.
Lehet ragasztott gerendát is égetni.
Ez esetben viszont nem disznó perzselővel dolgozunk hanem kemping palackal üzemelő forrasztó pisztolyal. (Ez ugyebár jóval kisebb területen érintkezik a faanyaggal.)
Ezáltal sajnos időigényesebb lesz a felület kezelés ezzel számolj.
Forrasztópisztolyt + palackot bárhol beszerezhetsz (barkács áruházakban / vásárokon / mezőgazdasági boltban vagy rendelhetsz internetről is.
Szia, fenyőlambérián és tetőanyagon(terasz) szeretném, alkalmazni!mi a véleményed?köszönöm
Szia Dávid, alkalmazhatod fenyőn is, ez is általános mostanában ehhez a technikához. 🙂 Üdv: Ági
Sziasztok
Egy kulonleges Projekten dolgozom, egy íróasztalt szeretnek elkesziteni a shou sugi technologival.
Annyi a szepseghibaja a dolognak hogy a faanyag az egeteskor megvetemedik.Van e valami otletetek ennek a problemanak a kikuszobolesere?!?
Koszonettel
Szilárd
Szia Szilárd,
ezt úgy tudod kiküszöbölni, hogy
1. nagyobb teljesítményű lángszóróval dolgozol, mert ezzel rövidebb ideig kell melegítened a fát ahhoz, hogy a kívánt összképet elérd
2. miközben égeted a fát, mögötted valaki már spricceli is vízzel (vigyázva arra, hogy a még égetetlen részek ne legyenek vizesek), mert minél hamarabb lehűtöd a fát, annál kevésbé vetemedik.
…de várhatsz is 1-2 hetet, hátha visszafordul a deformáció, ahogy felvesz újra valamennyi nedvességet a fa.
És még egy megoldás lehet utólag az, hogy a deszka másik oldalát is megégeted, mert így kiegyenlítődik a nedvességtartalom a két oldalon.
Remélem, hogy tudtam segíteni!
Üdv: Ági
Sziasztok, lehetséges az égetett részek tejfestése, illetve utána tungolajozása? köszönöm
Igen! 🙂 Az égetett fa is festhető tejfestékkel.
Kedves Ági,
égetés után elegendő lehet kizárólag több rétegben lenolajjal kezelni a fát?
Lucfenyő deszkából készítenék kerítést, kültérre.
Válaszod előre is köszönöm:
Márk
Kedves Márk,
az égetés magában is tartósítja a faanyagot, de az élettartam így “csak” kb. 10 év, míg az olajjal együtt évtizedekben mérhető a tartósság. A lenolaj nem ad elegendő védelmet kültéren, így ez sokat nem dob az élettartamon. A tungolaj sokkal keményebb-ellenállóbb felületet képez a lenolajnál, ezért is használják tradícionálisan ezt az anyagot a “shou sugi ban”-hoz is.
Üdvözlettel:
Ági
Kedves Ági! Van néhány szépformájú régi bútorom. A teraszra tenném őket. Ez az eljárás, ha jól értelmezem az időjárással szemben is ellenállóvá teszi a fát?
Kedves Erika, igen, a shou sugi ban időjárásállóvá teszi a faanyagot. A régi bútorokon viszont gondolom, hogy van valamilyen felületzáró-réteg (lakk, zománcfesték, politúr stb.), aminek nem tanácsos a lángszóróval nekimenned. Ha TELJESEN letisztítod a fáig a felületet, akkor mehet csak ez a módszer.
Ja, és sok öreg bútor nem tömörfa ám (hanem pl. furnérozott rétegelt lemez), az ilyeneket megintcsak nem érdemes szerintem ezzel az eljárással kezelned. Remélem, hogy tudtam segíteni! Üdvözlettel: Ági
Sziasztok! Egy kis segitséget szeretnék kérni, a közeljövöben fából szertnék egy kis teraszt építeni és a fa alapanyagot ami bonott, kvázi festett volt de már közel naturra felcsiszoltam Shou Sugi Ban módszerrel szeretném konzerválni, de azt olavastam hogy a tungolajat a már festett fára nem lehet alkalmazni. Milyen egyéb lehetőségem van a thungolaj kiváltására? Előre is köszönöm a segitséget.
Kedves László, ha teljesen letisztítod a fafelületet, azaz visszakapod a porózus faanyagot, akkor használhatod a tungolajat. A tungolajat akkor nem javasoljuk, ha van még lakk-, lazúrmaradvány stb. a felületen (de ez ugye az égetésnél is gondot jelenthet, ezért is érdemes teljesen visszacsiszolnod natúrra az egészet). Üdvözlettel: Ági
Szia!
Régi hajópadló felújítására is alkalmazható ez az eljárás?
Igen, alkalmazható szerintem, hiszen bútorokon, falon stb. is használják. Szerintem ilyenkor érdemes a hamut a drótkefével alaposan eltávolítanod, hogy ne poroljon majd a felület. Természetesen érdemes tesztelned a folyamatot, mielőtt egy nagy felülethez hozzáfogsz. 🙂
Köszönöm szépen, mindenképpen kipróbálom!
Érdeklődnék,hogy lehet-e készen kapni égetett fát?
Én nem találkoztam még ilyennel készen (nálunk biztosan nincs, azt tudom), de lehet, hogy némelyik asztalos rávehető, hogy megcsinálja. 🙂
Szia! Gyalulatlan deszkával is működik a dolog, vagy muszáj előtte legyalulni az anyagot? Köszönöm!
Szerintem nem muszáj gyalulnod hozzá.
Szia! Azt szeretném megkérdezni, hogy az égetés után, ha drótkefével végig megyek az anyagon, akkor nem fogom a drótkeféléssel eltávolítani a faanyag konzerváló rétegét?
Előre is köszönöm a válaszodat!
Üdv,
Krisztián
Kedves Krisztián, részben igen, de nem az egészet. Van olyan, aki meghagyja a teljesen elfeketedett-megrepedezett felületet érintetlenül, viszont ez nyilván jobban porol és pereg, tehát bizonyos felhasználásoknál nem alkalmas. Itt a posztban is láthatsz példákat erősebben visszaszedett meg majdnem ‘érintetlen’ felületekre is (egymás mellett is némelyik képen). Üdvözlettel: Ági