Nemrég Barbi, a Hazai Provence vendégház tulajdonosa és az Egy kis Hazai Provence című könyv szerzője egy igazán nem-mindennapi átalakítást bízott rám. Pár nappal azelőtt, hogy megkaptam volna ezt a darabot, egy kirakatban irigykedve csodálkoztam rá egy hasonló, réges-régi hintalóra: „ha én egyszer egy ilyet a kezeim közé kaphatnék… akkor bizony ecset nem maradna szárazon!” – gondoltam.
…amikor aztán a Műhelyben előhámoztam a paripát a csomagolásából, akkor úgy éreztem: itt bizony egy álom áll a beteljesülés kapujában! – …legfőképpen azért, mert Barbi két sarokpontot fogalmazott csak meg az átalakításhoz: „régies kinézet és kopott megjelenés”. Így aztán tudtam: nincs más dolgom, mint teret engedni a tejfesték egyedülálló karakterének!
A hintaló az átalakítás előtt ilyen volt, ni:
(…szegény még várakozik a farka pótlására.) Nos, ilyen formában büntetésképpen állítanám csak be a gyerekszobába.
Az előkészítés során csak alaposan letisztítottam a hintalovat (nem érdesítettem a felületet, hiszen azt szerettem volna, hogy a tejfesték patinás felületet hozzon majd létre rajta).
>>> Ez is érdekelhet: ANTIKOLÁS: patinás felület kialakítása – Ez az útmutató összefoglalja, hogy miként alakíthatsz kedved szerint elöregedett festékrétegre emlékeztető felületet.
Íme, a hintaló az átalakítás végeztével:
A tejfesték szerintem egyszerűen csodát tett ezzel a korábban mogorva küllemű lóval! 🙂
Így lett hát a szomorúbarna tucatdarabból mesébeillő paripa!
Az átalakításhoz készített, sok-sok képpel illusztrált útmutatóm az Egy kis Hazai Provence című könyvben jelent meg.
Amikor megkaparintottam ezt a réges-régi utazóládát, akkor azonnal elvarázsoltak a sokéves használat után hátramaradt ütés-kopásnyomok rajta. Tudtam, hogy ezeket a tökéletlenségeket sem elfedni, sem kijavítani nem szabad, hiszen azzal elveszne a láda története… vele együtt pedig a darab különleges karaktere is.
Tovább >
Ez a retró éjjeliszekrénypár most épp az egyik a kedvenc átalakításaim közül: nézd meg, hogy milyen lett a bútorfestés után ez a két aranyos bútor!
Tovább >
A történetben nincsen semmilyen eget rengető bravúr, mégis olyan felemelő az, hogy egy bútordarab pár lépésben teljesen átalakulhat.
Az átalakításhoz egy nehéz időszakban önmagam lelkesítéseként fogtam hozzá, szóval ennek megfelelően naaagyon lassan lettem kész az egésszel (a lépések között sokszor hónapok teltek el… hát ilyen is van). – A konklúzió pedig az lett, hogy a bútorfestés a léleknek is hasznos ám.
Tovább >
