
Ez az asztal igencsak ütött-kopott állapotban volt a megismerkedésünk idején.

Ez az asztal igencsak ütött-kopott állapotban volt a megismerkedésünk idején.
A bútor formája ugyanakkor szerintem szuper, hiszen sok-sok stílushoz hozzáalakítható… így aztán nem egyszerű kiválasztani, hogy melyik lesz az „igaz” megoldás.

Az a helyzet, hogy mostanság szeretek egy adag kísérletezőkedvvel hozzálátni a bútorokhoz… igyekszem nem a biztos-de-unalmas utat választani.
…például mindig is izgatott, hogy egy hagyományos vonalvezetésű bútor hogyan mutat teljesen modern elemekkel fűszerezve…

Igaz, hogy a nagy kísérletezgetés közben hamarabb el is bizonytalanodom, de sokkal izgalmasabb az egész folyamat… és végül igenis vezet valahová ez az egész, szerintem. – ♪ „Inkább vesszek el ezerszer, / Minthogy találjam meg százszor…” ♫

A bútor amúgy nem volt csúnya eredetileg sem… de a tejfesték-paletta Lazac színében szerintem sokkal inkább „egyéniség”:

Az arany háromszögeket füstfóliázással készítettem, így ezek a felületek minden szögből más-más árnyalatot mutatnak…

…azért nem festékkel oldottam meg ezeket a részeket, mert a füstfólia textúrája szerintem izgalmas kontrasztot alkot az egyébként modern felülettel, mintával, színnel.

Ez az eklektikus megjelenés szuperül passzol a bohém életérzéshez:

A bútorfestésben az az izgalmas, hogy minden darab rengetegféleképpen alakítható… így hát az alkotókedv is törvényszerűen határtalan! – Ugye?
Amikor megkaparintottam ezt a réges-régi utazóládát, akkor azonnal elvarázsoltak a sokéves használat után hátramaradt ütés-kopásnyomok rajta. Tudtam, hogy ezeket a tökéletlenségeket sem elfedni, sem kijavítani nem szabad, hiszen azzal elveszne a láda története… vele együtt pedig a darab különleges karaktere is.
Tovább >
Réges-régóta kerestük azt az időtálló árnyalatot, ami tökéletesen megragadja a vidéki stílusok rusztikus báját, ugyanakkor a kifinomult elegancia sem hiányzik belőle.
Tovább >
Őszintén szólva a rózsaszín legtöbb tónusával ki lehet engem kergetni a világból: a harsány pink, a tündibündi babarózsaszín egyáltalán nem az én színeim… a füstös-púderes fakórózsaszín viszont szerintem az egyik leges-legizgalmasabb szín! — Így hát a tejfesték bővülő palettájához a kezdetektől terveztem egy ilyen árnyalatot. 🙂
Tovább >
Ha lapozgattad már a blogot, akkor tudhatod, hogy a bútorfestésben szeretem a kicsit reménytelen kihívásokat (mint mondjuk ez is meg ez is). Hát vannak olyan bútorok, amikről nem nyilvánvaló, hogy értéket hordoznak, na. – Az ilyen darabokat pedig pont azért alakítgatom örömmel, mert itt egy-két ötlet sokkal nagyobbat szól, mint egy már kezdéskor is csinos bútornál.
Tovább >
nagyon szééép!!! Elragadtatással nézem mindig a “gyönyörűségeidet”
Köszönöm szépen! Nagyon jól esik, hogy ezt írod! 🙂